Bemutatkoznak a szereplők III.

 Az utolsó interjúk:



TK: Szervusz, Ákos. Kérdeznék pár dolgot.

ÁKOS: Nem teljesen értem, mit keresek itt, de kérdezz!

TK: Ennyire azért nem lehetsz meglepve, hisz Krisztián legjobb barátja vagy.

ÁKOS: Ez oké, de az a félőrült csaj nem bír túlzottan.

TK: Lillára gondolsz?

ÁKOS: Ha már így kérdezed... Jázmin se százas.

TK: Hagyjuk most ez! A történet nem tárgyalja, hogy te és Krisztián hogyan találkoztatok, pedig már iskolakezdés előtt is ismertétek egymást. Mesélnél erről?

ÁKOS: Semmi extra. Nyáron futottunk össze egy amatőr kosárbajnokságon, amit a kerületben rendeztek. Valami családi nap volt vagy mi. Az egyik haver kidőlt, kellett helyette valaki a csapatba. Krisztián ott lézengett, vágta, mi a helyzet, mi meg bevettük.

TK: Azóta öribarik vagytok?

ÁKOS: Menjél már!

TK: Bocs, csak teszteltelek. Híres vagy arról, hogy könnyen fel lehet téged idegesíteni. Ez nem okoz gondot a meccseken?

ÁKOS: Tudod, milyen teljesítményt nyújtunk. Mondd meg te!

TK: Azt tudom, hogy a legtöbb büntetőt a te szabálytalanságaid miatt kapja a csapat. Mikorra tervezed, hogy felnősz végre, és változtatsz a hozzáállásodon?

ÁKOS: Felnövünk, amikor felnövünk.

TK: Micsoda mélyen szántó bölcselet. Egy utolsó kérdésem van még. Nem volt barátnőd a tanév alatt, pedig jelentkező akadt volna. Nem érdekelnek a sulibeli lányok?

ÁKOS: Majd lesz csajom, ha szükségét érzem, hogy a nyakamon lógjon, hisztizzen, elrángasson a plázákba meg teleposztolja az üzenőfalam.

TK: Kár volt kérdeznem...

ÁKOS: Akkor minek kérdezted?




TK: Bemutatkoznál az olvasóknak?

JÁZMIN: Most kérsz meg rá? Miután az engedélyem nélkül felhasználtad az életemet a regényhez? Szerintem személyiségi jogokat sértettél vele.

TK: Jázmin, egy történet szereplője vagy. Nincsenek személyiségi jogaid.

JÁZMIN: Ez övön alulra ment. De legyen, bemutatkozom, mert végül is a főbb szereplők közé tartozom. Mit akarsz tudni?

TK: Legyünk közhelyesek. Sorold fel pár jó és rossz tulajdonságodat.

JÁZMIN: Hát... nehéz kérdés.

TK: Elbizonytalanodtál? Nem gondoltam volna rólad.

JÁZMIN: Dehogy bizonytalanodtam el! Rangsorolok. Határozott, okos, intelligens.

TK: És a rossz tulajdonságok?

JÁZMIN: Szerintem arról felesleges beszélni.

TK: Lilla szerint nagyszájú, tapintatlan és baromira idegesítő vagy. Mi erről a véleményed?

JÁZMIN: Hogy meg kellene válogatnom a barátaimat.

 TK: Oké, beszéljünk másról. Mi a helyzet a gimivel?

JÁZMIN: A suli nagyjából olyan, amilyennek képzeltem. Mint minden iskolában, itt is van pár idióta. Tudom, hogy nem erre vagy kíváncsi, de mi mást mondhatnék? Meséljek az eszelős barátnőkről? Vagy részletezzem az idióták idiótaságait? Tanultam, rajzoltam, meccsekre jártam, néha még buliztam is. Nekem erről szólt a kilencedik.

TK: Köszönöm, Jázmin.






TK: Mondanál valamit magadról, esetleg arról a közel tíz hónapról, amit Lilla elmesélt?

MÁRK: (nincs válasz)

TK: Ennyire nem vagy te szótlan.

MÁRK: (nincs válasz)

TK: Ne csináld már!
 
MÁRK: Miért olyan fontos ez?

TK: Lilla egyik barátja vagy.

MÁRK: És?

TK: Miért döntöttél úgy azon a szeptemberi napon, hogy segítesz neki?
 
MÁRK: Ugye most nem kezdesz el kombinálni?

TK: Dehogy kombinálok. Gondoltam, kérdezek valamit, amire talán válaszolsz. Az év nagy részében alig foglalkoztál az osztálytársaiddal. Lilla miért lett kivétel?

MÁRK: Azért segítettem neki, mert megkért. Ennyi.

TK: Akkor egyszer megkért, igen, de később is előfordult, hogy ott voltál mellette, ha valami baja volt.

MÁRK: Párszor helyre kellett tenni, és nem akadt más jelentkező.

TK: Mi a helyzet a tánccal?

MÁRK: Tánctagozatos vagyok.

TK: Ezt tudom. De belenyugodtál már ebbe?

MÁRK: Ezt hagyjuk.

TK: Miért?

MÁRK: Mert idegesítenek a kérdéseid, azért. Részemről vége az interjúnak.







Megjegyzések

Megjegyzés küldése